Az elpusztíthatatlan startup típusok 2: Peppa Malac és a szellemi tulajdon
A startup üzleti modellek között léteznek olyan „csúcsragadozó” típusok, amelyeket ha egy cég sikeresen alkalmaz, akár utolérhetetlenné is válhat. Az ilyen modellel működő cégeknek óriási ereje van, és ha megpróbálják őket befogni, elképesztő mennyiségű pénzt és energiát kell a versenybe ölni. Kérdezd csak meg a gyerekeket, van-e köztük olyan, aki nem ismeri Peppa Malacot?
Az „elpusztíthatatlan” üzleti modellek alapja lehet:
Network effekt – hálózati hatás (social network, marketplace, platform),
Szellemi tulajdon vagy szabadalom,
Olyan szolgáltatás, ahol magas az ügyfél váltási költsége,
Intellectual property licensz,
Méretgazdaságosság,
Adatmonopóliumok.
A network effektről beszéltünk az előző cikkemben, de leendő startuperként előbb-utóbb foglalkoznod kell a szellemi tulajdonok és a szabadalmaztatás témájával is.
Ha röviden akarnám összefoglalni, akkor szellemi tulajdon alatt egy alkotó szüleményeit értjük: ide tartoznak a találmányok, az irodalmi és művészeti alkotások, illetve a kereskedelemben alkalmazott megjelölések, nevek, képek és formák is. A szellemi tulajdon tárgyai jogi védelmet élveznek.
A szellemi tulajdon védelmére több lehetőség is van, ezek közül az egyik a szabadalom. A szabadalom egy találmányra engedélyezett kizárólagos jog, amely alapján kizárólag a jogosult hasznosíthatja a találmányt, és mindenki más el van tiltva annak hasznosításától.
Ebből a cikkből megtudhatod, hogy miért érdemes szellemitulajdon-védelemre épülő startupot indítani.
Mit lehet levédetni, azaz szabadalmaztatni?
Startuperként fontos, hogy tisztában legyél a szabadalmaztatás folyamatával. Az általános információkon kívül megosztok én is néhány gondolatot.
A szoftvereket ritkán lehet hatékonyan levédetni. Csak akkor gondolkozz szabadalomban, ha hardver-alapú startupod van (a kivétel erősíti a szabályt).
Csakis a gyakorlati megoldásokat lehet levédetni - azt nem, ha elméletben oldottál meg egy problémát. Később a cikkben például írni fogok egy olyan sikeres vállalkozásról, ahol egy alakformáló harisnyát szabadalmaztattak, mint ötletet. Ebben az esetben nem tudod pusztán az alakformáló harisnya koncepcióját szabadalmaztatni: csak azt tudod levédetni, hogy azt pontosan hogyan készítik, milyen anyagokkal, milyen varrással. Elméleti megoldásokat nem lehet levédeni, csak amit már létrehoztál.
Ha adott egy probléma és annak különböző megoldásai, egy szabadalmi eljárás keretében csak egy megoldás vehető szabadalmi oltalom alá. Vagyis, ha valaki ugyanarra a kérdésre más választ ad, mint amit te már levédettél, nem tehetsz ellene semmit. Hiába a jogi keretek, mégis számtalan szabadalmi vitáról, perről lehet hallani. Ennek az az oka, hogy időnként szürke zónába kerül a szabadalmi oltalommal ellátott “egyetlen megoldás” meghatározása.
A szabadalmaztatás drága mulatság is lehet, ezért csak akkor vágj bele, ha megéri, és tényleg értékes, amit létrehoztál. Mindig teszteld a piacot, mielőtt beleugrasz.
Minden szabadalom nyilvános, így az ötletedet más cégek is látni fogják, amit azok tovább fejleszthetnek. Lehet, hogy nem másolják le a termékedet, de létrehozhatnak egy hasonlót. Előnyösebb tehát, ha a szabadalom csak akkor válik nyilvánossá, amikor már sikeresen felhúztad rá a céged.
Hogy startuperként tisztábban láthass, összegyűjtöttem neked három érdekes történetet, ami szabadalmakról és szellemi jogokról szól. Remélem, téged is inspirálni fognak abban, hogy mit lehet elérni az ilyen típusú üzletekben.
Peppa Malac és egy sikeres mese története
A Peppa Malac animációs sorozatot Neville Astley és Mark Baker készítette Londonban, 2004-ben. Olyan gyermekműsort akartak kitalálni, amelynek a történetei egyszerűek, rövidek és könnyen érthetőek. Peppa karakterét úgy alkották meg, hogy eltérjen a hagyományos hercegnős és balerinás ábrázolásmódtól. Egy magabiztos, okos és pimasz négyéves kislányt hívtak életre, aki piros ruhát visel, és ez utóbbi kissé tüzes személyiségére is utal.
Az innováció elképesztően sikeresnek bizonyult: egy évvel később már az amerikai tévék is vetítették, ma pedig több mint 180 országban nézik a gyerekek.
A két alapítónak nem a Peppa Malac volt az első projektje, mindketten ismert nevek voltak az animációs szektorban. A karakter megszületését sok kísérletezés és tervezés előzte meg, mire egy újszerű termékkel tudtak előrukkolni.
6 évvel később, 2011-ben megnyílt a Peppa Pig World nevű vidámpark Angliában. Ez a tematikus vidámpark tovább növelte a márka népszerűségét, és még több családot vonzott be.
2015-ben az Entertainment One $212 millió dollárért vette meg a Peppa Malac jogainak 70%-át. Nem rossz vételár mindössze 11 év munkájával! Négy évvel később a Hasbro vásárolta meg az Entertainment One-t, a Peppa Pig ma ehhez a játékbirodalomhoz tartozik.
A siker titka egy egyszerű ötlet volt, és az, hogy el mertek vonatkoztatni az addigi tipikus mesekarakterektől. A Peppa Malac „megkerülhetetlen” figurává nőtte ki magát a gyerekek körében, és minden valószínűséggel még sokáig megtartja a pozícióját.
Tanulság a startupereknek: ha olyan ötletet tudsz szellemitulajdon-védelem alá vonni, ami középpontjában gyerekek állnak, brutális üzletet építhetsz fel rá.
Személy szerint rendkívül érdekesnek találom azokat a vállalkozás ötleteket, amelyek célcsoportja a gyerekek, mert sokszor teljesen másképp működnek, mint a felnőtteknek szánt termékek, szolgáltatások.
A gyerekek tízszer, százszor is megnézik ugyanazt a mesét, míg a felnőtt nézők nem valószínű, hogy két-háromnál többször leülnek egy jobb film elé.
Vannak esetek, amikor a felnőtt rajongókon is vagyonokat lehet keresni, gondoljunk csak a Star Wars filmekre és az eredeti logós ajándéktárgyakra. Ám ezt össze sem lehet hasonlítani a felkapott gyerekmesékre épülő üzletággal és azzal az irdatlan mennyiségű eredeti logós játékkal és egyéb termékkel, amit a gyerekek a szüleiktől sírnak ki.
Egész vidámparkokat lehet építeni egy-egy mese köré, ahol a szülők végképp úgy érezhetik, hogy kifosztják őket. Olyan mennyiségű összegeket hajlandóak ilyenkor elkölteni, amit saját magukra csak kevés más helyzetben fordítanának.
Egy jól megalkotott, sikeres mesében elképesztő potenciál rejlik, melyet akár több tíz évig, de akár több száz évig ki lehet használni. A Disney még a napjainkban is milliárdos nyereséget köszönhet az újragondolt Grimm meséinek.
Taylor Swift esete a zeneszámainak tulajdonjogával
2018-ban Taylor Swift elvált férjétől, és a lemezkiadójától is. Swift zeneszámai addigra óriási értéket képviseltek, ám a tulajdonjogokat a lemezkiadó birtokolta. Swiftet idegesítette a helyzet, de létezett egy jogilag is járható út, hogy visszaszerezze a zeneszámai feletti tulajdonjogot.
Swift egy új albumot vett fel a régi zenéivel: a dalszöveg ugyanaz maradt, de az előadásmód változott. Hiába maradt a régi albumok tulajdonjoga a korábbi lemezkiadónál, az új albumok elértéktelenítették azokat, ráadásul az igazi rajongók is inkább az új felvételeket preferálták.
Az eredmény: Swift visszaszerezte a zenészámait.
Az énekesnő tehát sikeresen kihasználta a kiskaput a jogi szabályozásban, az okosabb lemezkiadók pedig talán tanultak az esetből, és ettől kezdve levédetik a zeneszámokat az új szerződésekben.
Tanulság startupereknek: a hatalmat az igazi rajongók jelentik. Az üzleti modell alapját nem a szerzői jogok adják, hanem a fogyasztók – ezt fontos szem előtt tartani. Swift esete egyúttal azt is jól mutatja, hogy milyen befolyása lehet egy sztárnak a jogi szabályozások fölött.
Zseniális üzleti húzás volt ez Swifttől.
SPANX és a szabadalmak
A SPANX alakformáló fehérneműket gyártó céget Sara Blakely alapította, aki akkoriban főállásban faxgépeket értékesített. Blakely arra akart megoldást találni, hogy feszesebbé tehesse a ruha alatti vonalait anélkül, hogy kirajzolódna a harisnya varrása. $5000 dolláros megtakarításából indította el vállalkozását, első harisnyáit maga tervezte.
Blakely szabadalmaztatta az egyszerű ötletet, emiatt sokáig nem tudták lemásolni a fehérneműit. A SPANX 2013-ban több céget is beperelt a szabadalmi oltalom megsértése miatt, és a SPANX-ot is perelték azzal a váddal, hogy más cégek termékeit másolták.
Ebből is jól látszik, hogyha zseniális megoldás születik egy sokakat érintő problémára, az óriási harcokat eredményezhet, így érdemes időben levédetni az ötletet.
A SPANX fő mérföldkövei:
1998: Sara Blakely mindössze 5000 dollárral a zsebében indítja el a SPANX-et, miközben faxgépeket árul.
1999: A SPANX első évi bevétele meghaladja a 4 millió dollárt.
1999: Blakely termékei bekerülnek az Amerikában jól ismert Neiman Marcus kiskereskedelmi hálózatba.
2000: Oprah az év kedvenc termékének nevezi a SPANX-et. Az eladások fellendülnek, meghaladják a 10 millió dolláros bevételt.
2001: A SPANX megjelenik a QVC teleshop TV-csatornán, és 6 perc alatt több mint 8000 darabot adnak el.
2013: Blakely a világ legfiatalabb női self-made milliárdosa lett.
Egy egyszerű ötlet, jól kivitelezve, és levédve szabadalommal. A legeredményesebb vállalkozások sikerének kulcsa sokszor egyáltalán nem bonyolult, pusztán egy korábbi koncepció szimpla továbbfejlesztésére épül. Nagyon inspiráló történet.
Takeaway
Ha startupot indítasz, ismerkedj meg a szellemitulajdon-védelemre alapuló üzletek működési elvével is. Azért érdemes tudnod róla, mert ha egy ilyen típusú üzlet egyszer felfut, akkor gyakorlatilag elpusztíthatatlanná válik – éppen úgy, ahogy Peppa Malac is megkerülhetetlenné vált a mai gyerekek számára. Egy kis startup is tud technológiát szabadalmaztatni, és ha az ötlet valóban olyan jó, akkor a biznisz pár év alatt akár óriási céggé is nőhet.