A szerencsén múlik-e, hogy sikeres egy startup?
Egy sikeres vállalkozó azért sikeres, mert szerencséje volt, vagy mert keményen megdolgozott érte?
Időtlen idők óta zajlik a vita ebben a témában: egy sikeres vállalkozó azért sikeres, mert szerencséje volt, vagy mert keményen megdolgozott érte? (Ennek a kérdésnek külön kitérhetnénk a politikai vetületére is, de ezt most nem teszem meg.)
A rövid válaszom az, hogy bizony, kell egy kis szerencse is, a siker nem mindig csak a sok belefektetett munkán múlik.
Ha benned is ott a kérdőjel, hogy vajon melléd szegődik-e a szerencse a startupod indítása során, és tudsz-e bármit is tenni, hogy magad mellé csalogasd, olvass tovább.
Mennyire számít a sok beletett munka?
Távolodjunk most el a startupok világától, és beszéljünk egy kicsit a sportról. A sport jó példa, mert mindenki számára egyértelmű, hogy az élsportolói karrierért nagyon keményen meg kell dolgozni. A gének csak egy adottság, amelyek nélkül biztosan nem lehetne erre a szintre eljutni, de önmagában ez sem elég: brutális mennyiségű munkát kell belefektetni a kiemelkedő eredmények eléréséhez.
Lépjünk tovább a versenysportolókon: mi a helyzet az olyan kétkezi szakmákkal, mint például az asztalos mesterség? Lehet valakiből sikeres asztalos kevés befektetett energiával? Igen, lehetséges, sokkal inkább, mint az előbb említett versenysportolók esetében. Egy tehetséges asztalos gyorsabban, kevesebb munkával is elérhet arra a szintre, mint kevésbé tehetséges társai, és természetesen a szerencse ebben az esetben is sokat számít.
A fentiekből jól következik, hogy iparágfüggő, milyen mértékben van szerepe a befektetett munkának és a velünk született tehetségnek.
Ha olyan iparágakat vizsgálunk, amelyek rövid múltra tekintenek vissza, gyakrabban van rá példa, hogy valaki kevés energiabefektetéssel lesz sikeres. Ennek az az oka, hogy azon a szakterületen még nincs akkora mértékű felhalmozott tudás, hogy az elsajátítása hosszú éveket vegyen igénybe. Jó példa erre a tizennégy éves zseni programozó az ezredfordulón, aki azért érthetett annyira a számítógépekhez, mert mai szemmel nézve egyáltalán nem volt bonyolult az akkori technológia. Mostanra olyan sokat fejlődött az IT-szektor, hogy tizennégy évesen szinte lehetetlen teljesen átlátni és megérteni.
A szakmákat, iparágakat vagy az ehhez köthető tevékenységeket elhelyezhetjük egy skálán, attól függően, hogy a siker eléréséhez milyen arányban van szükség a szerencsére. A sport esetében a szerencsefaktor 0%, míg egy kétkezi szakmában, mint az asztalos mesterség, szerintem kb. 15%.
Mennyire számít a szerencse a startupok esetében?
Egy startup elindítása összetett folyamat, bizonyos esetekben számít a szerencse is.
Kezdőtőke előteremtése
Egy gazdag rokon anyagi hozzájárulása igazi szerencsefaktor, amit csak sok-sok munkával tud kiváltani a kevésbé szerencsés vállalkozó. Szerencsefaktor: 25%.
Marketing
Előfordulhat, hogy – némi szerencsével – egy marketing zsenit alkalmazol, vagy azonnal ráérzel egy ütős marketing módszerre, ami kevés befektetett munkával hoz sikert. Ám rögtön le kell, hogy lombozzalak, mielőtt a szerencsére kezdenél várni: a marketing területén az a jellemző, hogy csak rengeteg munka után érik be a gyümölcs. Szerencsefaktor: 5%.
Termék
A fentieken túl mi a legfontosabb egy startup esetében? Miről írok újra és újra az előző cikkeimben?
A termékről.
Tud-e valaki egy terméket összerakni kevés munkával? Nem hiszem.
A termék a startup lelke. Egyszerű a képlet: kevés beletett munkával nem lehet terméket fejleszteni, és mielőtt bizakodni kezdenél, szerencsével sem tudsz jó terméket előállítani. Legyen jó a terméked, és akkor marketingre sem kell annyit költened, mert a termék eladja magát. Ráadásul, ha a van traction (már vannak vásárlód), befektetőket is könnyebben fogsz találni. Ott van például a Tesla, a mai napig nem költ reklámokra, mégis az egyik piacvezető cégnek számít a maga kategóriájában. Szerencsefaktor: 1%
Szóval ne várj a szerencsére, hanem legyen menő terméked!
Gondolkozz hosszú távon
Elképzelhető, hogy egyszer nem jön össze egy vállalkozás, mert éppen nincsen szerencséd. De ha tíz-húsz éven át próbálkozol az újabb és újabb startupok indításával, akkor érdemes szerencséről beszélni?
Amikor legutóbb összámoltam, huszonöt startup indításánál tartottam az elmúlt húsz év alatt, és abban is biztos vagyok, hogy néhányra már nem is emlékszem. Huszonöt startupból mindössze három-négy lett nyereséges, és egyetlen egy érte el az elképesztően sikeresnek számító szintet. Most őszintén, huszonöt próbálkozás esetében mennyire lehet jelentős tényező a szerencse? Szerintem ilyenkor már csak az számít, hogy elindultam az úton, odatettem magam, és addig küzdöttem, amíg sikerre nem vittem a céget.
Ne legyél áldozat
Ha folyamatosan attól rettegsz, hogy a szerencse hiánya miatt lesz sikertelen a vállalkozásod, akkor eleve vesztesként és áldozatként állsz a feladat elé. A félelem nem visz előrébb, és nem tesz hozzá az életedhez sem.
A kulcskérdés ez, amit fel kell tenned magadnak: mit tudok ÉN irányítani a SAJÁT helyzetemben?
Előfordulhat, hogy baromi keményen dolgozol a startupod felfuttatásán, de nincs szerencséd és nem sikerül. Van ilyen. Hazudik, aki azt állítja, hogy nincs.
“De mi van akkor, ha nem is dolgozol rajta keményen? Na akkor garantáltan nem fog sikerülni.”
Tudsz változtatni azon, hogy milyen intelligenciával jöttél a világra (bár fejleszteni mindig tudod magad!), vagy milyen anyagi helyzetben vannak a szüleid? Nem.
Tudsz változtatni azon, hogy a startupodat beelőzi egy jobb feltételekkel vagy anyagi háttérrel rendelkező versenytárs? Nem.
Tudsz változtatni azon, hogy Magyarországon nem tökéletesek a vállalkozásbarát feltételek? Nem.
Azonban…
Tudod-e képezni, fejleszteni magad, hogy a szakmai kompetenciák hozzásegítsenek a sikerhez? Igen.
Tudsz-e több munkaórát fektetni a cégedbe, mint a riválisod? Igen.
El tudod-e dönteni, hogy addig küzdesz, amíg el nem éred el a céljaidat? Igen.
Igazságtalanság-e ha nincs szerencséd?
Kevés dolog dühít fel jobban az életben megtapasztalt igazságtalanságnál. Felháborítónak és elkeserítőnek tartom, ha annak ellenére sem sikeres a startupom, hogy mindent beleadok. Mindez még fájóbb tud lenni, ha másnak meg sikerül.
Igazságos vagy sem, csak részben van ráhatásom a dolgok alakulására. A szerencsét vagy az időzítést nem tudom befolyásolni, viszont a beletett munka mennyiségét nagyon is.
A hit
Ateista időszakomban sokáig úgy gondolkodtam, hívőnek lenni azt jelenti, hogy bizonyítékok nélkül hiszel valamiben. Meg voltam győződve, hogy a hit a gyenge jellem sajátja. Később jöttem rá, hogy az is hit, ha én iszonyatos energiát fektetek egy startupba, holott tisztában vagyok vele, hogy el is bukhatok vele. Mert nem tudom, hogy mi lesz. Ilyenkor abban hiszek, hogyha elég munkát beleteszek, esélyem van a sikerre. Aztán persze az is előfordulhat, hogy nem jön össze, és nem biztos, hogy az én hibám lesz.
Azt látom, hogy elképesztően sok a keresű ember, akik meg sem próbálkoznak olyasmivel, ami magában rejti a bukás kockázatát, mert úgy gondolják, túl sok múlik a szerencsén. Abban igazuk van, hogy talán nem lesznek sikeresek.
Ám ha el se kezded, ha esélyt sem adsz a szerencsének, akkor garantáltan sikertelen leszel.
Roger Federer, Steve Jobs és Michael Jordan
Nézzük meg a szerencse és a kemény munka kérdését egy picit máshonnan megközelítve. Kijelenthetjük-e, hogy Roger Federer, Michael Jordan, Steve Jobs vagy Elon Musk azért lettek sikeresek, mert szerencsések voltak? Igen, szerintem kijelenthetjük. Olyan helyre és olyan adottságokkal születtek, amelyek együttesen voltak szükségesek ahhoz, hogy kimagasló teljesítményt érhessenek el.
Megdolgozott-e Roger Federer vagy Michael Jordan azért, hogy a világ legjobb teniszezője, illetve kosarasa legyen? A válasz ez esetben is igen. Sokkal többet és keményebben edzettek, mint a profi sportolók többsége. Ugyanez igaz Steve Jobs-ra és Elon Muskra is. Éppen a közelmúltban említette Elon Musk, hogy mindösszesen három nap van az évben, amikor nem dolgozik sokat. Steve Jobs szintén eszelősen sokat dolgozott, és alig maradt ideje a családjára.
Vajon másoknak is vannak-e olyan adottságaik, amelyek Steve Jobs-t vagy Roger Federert a karrierjük csúcsára emelték, de mégsem sikerült kiemelkedniük? Biztos vagyok benne. És miért nem lettek sikeresek? Mert nem dolgoztak meg érte. Akkor azokat az embereket szerencsétlennek tartjuk, akiknek ugyan megvan a tehetsége, de nem éltek vele? A szerencsén múlt a sikertelenségük? Szerintem nem.
A fent említett, sokat elért sportolók és üzletemberek állandó versenyben álltak és állnak más, hasonlóan tehetséges emberekkel. Említhetnénk Rafael Nadalt, Kobi Bryantet vagy az Androidot mint versenytársakat. Ezek az ellenfelek állandóan ott loholtak Federer, Jordan és Jobs nyomában, minden pillanatban arra várva, hogy leváltsák őket a trónról. A versenytársak maguk is elképesztően tehetségesek voltak, és rengeteget dolgoztak a sikerért. Talán itt volt nagy szerepe a szerencsének, hogy végül a fent említett emberek bizonyultak sikeresebbnek. Ettől függetlenül baromira megdolgoztak érte.
Azt is fontos kiemelni, hogy a Roger Federer vagy Steve Jobs életkörülményeiből fakadó előnyök, amelyek közrejátszottak a sikereikben, semmit sem vonnak le a beletett munkájuk értékéből. Ha az ő szemszögükből nézzük: mindent megtettek azért, hogy nyerjenek, és nyertek is.
A legtöbbünk nem olyan őstehetség, mint Roger Federer vagy Steve Jobs. Ha így lenne, talán már mi is elképesztően sikeresek lennénk. Egy dolgot tehetünk: nem félünk vállalkozást indítani. Meghozzuk a szükséges áldozatokat, és keményen dolgozunk a sikerért – hiszünk benne, hogy menni fog.
A fent említett nevek a világ legnagyobbjai. Roger Federer és Michael Jordan olyan területeken lettek világelsők, amelyekből csak egy van: egy Wimbledon és egy NBA. Viszont több százezer piac létezik, amelyekben lehet startupot építeni. Abban is biztos vagyok, hogy könnyebb egy startupot felépíteni, mint nyolcszor megnyerni a Wimbledont, vagy felépíteni az Apple-t. Úgyhogy megnyugtatásul közlöm: nem kell Roger Federernek vagy Steve Jobs-nak lenni egy sikeres startup működtetéséhez.
Összefoglalás
Mindig arra koncentrálj, amit irányítani tudsz. Egyrészt a startupod fejlődése szempontjából ennek van értelme, másrészt teljesen felesleges azon pörögni, amin úgysem tudsz változtatni.
Semmi sincs veszve, ha nem sikerül a startup. Nagyon sok startupernek nem jön össze elsőre, mégsem nem adják fel. Az a jellemző a befektetők körében is, hogy nem zavarja őket, ha volt már sikertelen startupod. A lényeg, hogy te, mint startup tulajdonos szakember, rendben legyél.
Fontos a szerencse, de az a tapasztalatom, hogy ha nem adod fel, egyre kevésbé számít.
Meg kell adni az esélyt arra, hogy valamit teremtsünk, létrehozzunk az életben, és az sikeres legyen. Ha meg sem próbáljuk, garantált, hogy semmit sem fogunk elérni.